A magánvádló az a sértett,

a) aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, vagy

b) amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

esetén a vádat képviseli.

Amennyiben sértettként már tett feljelentést, de azt a nyomozó hatóság, vagy ügyészség határozatával amiatt utasította el, mert a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül léphet fel magánvádlóként.

Ráadásul a vádlott bűnösségének bizonyítása is a magánvádlót terheli.

Tehát ha a tudomásszerzéstől számított 30 napon túl érik meg önben a gondolat a feljelentés megtételére, úgy a feljelentését a hatóság el fogja utasítani.

A magánvádas eljárástól eltérő, azzal nem összekeverendő a pótmagánvádas eljárás.

Erre az eljárásra akkor van lehetősége a sértettnek, ha

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította,

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette,

c) az ügyészség a vádat ejtette.

Fontos tudnia, hogy a pótmagánvádas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező.

Röviden összefoglalva a pótmagánvádló az a sértett, aki a közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.