A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott. (Be. 38.§)
„Beszéljünk őszintén”
Amennyiben Önnel szemben büntetőeljárás indult, vegye fel velem mielőbb a kapcsolatot, hogy a lehető legjobb védekezést tudjuk kidolgozni. Ne feledje, a sikerhez elengedhetetlen a gyors reagálás, amihez a tapasztalatom, tárgyi tudásom és egyenes beszédem társul. A mielőbbi kapcsolatfelvétel célja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat, védekezési lehetőségeket kidolgozva ne hagyjuk, hogy az eljárás a „fejünk felett” eldőljön. Igyekezzük azt alakítani és az ártatlanságunkat alátámasztó bizonyítékokat időben a hatóság elé tárni. Mint a büntetőeljáráshoz értő szakember, azért küzdök, hogy az ügyfelemmel szemben indult ügy a lehető legjobb eredménnyel záruljon. A személyes megbeszélés kapcsán fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy a közöttünk zajlott megbeszélésre akár az irodában, akár a bv-ben (büntetés-végrehajtási intézetben), akár a házi őrizetes lakásán kerül sor (új megnevezése: bűnügyi felügyelet), kiemelt diszkrécióval kezelem és a közöttünk elhangzottak ügyvédi titkot képeznek. Ez akkor is így van, ha adott esetben a jogi tanácsadásban merül ki a megbízásom. Az eredményes együttműködéshez azonban az ön bizalmára is szükségem van, azaz minél többet tudok az ügyről, annál tisztábban látom a terhelt helyzetét és annál sikeresebb védekezést tudok kialakítani.
Ne feledje. Nem engem, mint ügyvédet kell meggyőzni az ártatlanságáról, hanem együtt közösen kell erről a hatóságot meggyőznünk!
Az általam elvállat ügyek a büntetőjog teljes spektrumát lefedik. Más jogágakat is érintő ügyekben, szakértők bevonása esetén is számíthat rám. Több terhelt védelme esetén magas szakmai színvonalon dolgozó kollégát biztosítok.
„Beszéljünk vagy hallgassunk?”
A sikeres együttműködés alapja a bizalom. Bizalom nélkül nincs jó ügyvéd-ügyfél viszony. Igyekezzen velem a legtöbb információt megosztani. Miért? Az ügyvédet soha nem az öncélú kíváncsiság hajtja, hanem az ügy minél alaposabb megismerése, hiszen védőügyvédként - ismerve a hatóság „írott-íratlan” játékszabályát - figyelmét olyan körülményekre is fel tudom hívni, amire nem is gondolna.
Jobb, ha előbb én tudom meg a rossz hírt, mint a rendőrség. Nem igaz?
Ügyvéd nélkül megy a kihallgatásra? Akkor hallgasson, ehhez joga van. Miért? Röviden: mert azzal nem árthat magának.
Amennyiben felvette velem a kapcsolatot, az ügy alapos ismerete után tudjuk eldönteni, hogy beszéljünk-e, miről és mennyit.
Felejtse el azt a tévhitet, hogy „majd visszavonom a vallomásomat” és akkor olyan, mintha nem is történt volna semmi. Amennyiben több eltérő vallomást tett, azokról a hatóság - nyomozó hatóság, ügyészség és végső soron a bíróság - fogja eldönteni, hogy melyik vallomását és mi miatt fogadja el és melyiket, mi miatt veti el, az tehát nem az ön választása lesz. A rossz vallomást lehet ugyan módosítani, pontosítani, kiegészíteni, de meg nem történtté tenni semmi esetre sem.